Női feltalálók nyomában
Edison, Watt, Bell, Tesla, Fleming – híres férfi féltalálókért nem kell sokáig lapozgatnunk a történelemkönyveket. Na, de mi a helyzet a hölgy társaikkal? Bár lehet, hogy ma már kevésbé kapjuk fel rá a fejünket, a női feltalálók szabadalmai, innovációi is szép számban könnyítik meg mindennapjainkat. A nemzetközi nőnap hetének alkalmából egy igazi #girlboss gyűjteményt hoztunk neked – tarts velünk, és ismerd meg a legjelentősebb női fejlesztéseket!
Körfűrész
Talán sosem gondolnál rá, de a körfűrész ötlete is egy nő fejéből pattant ki. A 19. század elején élt Tabitha Babbitt egy fűrészüzemi látogatás során arra jutott, hogy az akkoriban használatos kézi fűrészelés során a mozgás nagy része pazarló, ráadásul a munkafolyamathoz szükséges két embert is sokallta. 1813-ban egy igazán egyszerű – és ma már beláthatjuk, hogy forradalmi – megoldást mutatott be: egy kerek penge és egy fűrészlap használatát javasolta, amit kezdetben rokka, majd később gőzgép hajtott meg. Ezzel nem csupán a fűrészeléshez szükséges erőfeszítést, hanem a munkaerő nagyságát is csökkentette.
Monopoly
Bár a Monopoly hivatalos oldalán azt olvashatjuk, hogy Charles Darrow volt a játék atyja, érdemes egy picit a tények mögé is néznünk. Elizabeth Magie kb. 30 évvel Darrow előtt, 1903-ban szabadalmaztatta saját társasjátékát, ami sokak szerint zavarba ejtően hasonlít az általunk Monopolyként ismert társasjátékra. Magie „Háziúr” névre keresztelte a játékát, ami egy egyszerű vagyongyűjtő játék volt: a játékosok ellentételezést kérhettek azért, hogy kölcsönadták egymásnak ingóságaikat és ingatlanjaikat. Ismerős, nem igaz? 😉
Eldobható pelenka
Ha valamiről, akkor talán az eldobható pelenkáról már könnyebben feltételezzük, hogy hölgy volt a megálmodója. Marion Donovannak 1959-ben elege lett abból, hogy a régi, hagyományos pelenkák folyamatosan áteresztették a nedvességet, ami nemcsak a baba ruháját, hanem az ágyneműt is gyakori cserének tette ki. Donovan egy olyan pelenkát szeretett volna létrehozni, amit egyszerűen ki lehet dobni, és nem kell újra és újra kimosni. Az első nedvességálló pelenkát zuhanyfüggönyből varrta, ami kezdetben még nem igazán talált befogadó fülekre. Így hát fogta magát, saját vállalkozást alapított, és piacra dobta maga a pelenkáit. A jogokat pedig a hirtelen jött népszerűséget látva a Keko Corporations két év múlva fel is vásárolta. Donovan akkor még nem sejthette, hogy a mosható pelenkák mintegy 60 évvel később újra reneszánszukat élik, de ez semmit sem von le a találmánya jelentőségéből.
Mosogatógép
Gondolhatnánk, hogy az ohioi háziasszony, Josephine Cochrane egyszerűen ráunt a kézi mosogatásra, de mivel igencsak jómódban élt, ő maga valószínűleg egyetlen tányért sem mosogatott el soha életében. Ellenben számtalan parti háziasszonya volt, melyek után bosszankodva állapította meg, hogy a személyzet ügyetlenségében (vagy épp a vendégek az emelkedett hangulat miatt) több tányért és edényt is eltört. Cochrane-tmeglehetősen zavarta az étkészlet fogyatkozása, ezért úgy döntött, hogy tervez egy biztonságos mosogatógépet. A készüléket az 1893-as chicagói világkiállításon mutatta be, amely ekkor még nem az egyszerű háziasszonyok, hanem az étterem- és szállodatulajdonosok figyelmét keltette fel.
Radioaktivitás, rádium – avagy a női feltalálók legeredményesebbike
Ha női feltalálók felsorolására kérnénk, Marie Curie neve valószínűleg nálad is szerepelne a listában. Az eddigi leghíresebb és legsikeresebb női feltaláló a világon elsőként kapott két Nobel-díjat, és ő volt az első női professzor a Sorbonne Egyetemen, Párizsban. Az első fizikai Nobel-díját 1903-ban férjével, Pierre Curie-vel és Henri Becquerellel közösen kapta a radioaktivitás felfedezéséért, majd 1911-ben egymaga is zsebre tehetett egy kémiai Nobel-díjat a vegytiszta rádium előállításáért. Felfedezéseinek jelentősége többek között abban áll, hogy az első világháborúban neki köszönhetően mozgatható röntgengépeket tudtak alkalmazni a katonák sérüléseinek megállapítására.
