Hasznos
Az éjszakai munkavégzés szabályai
Számos ágazatban a működés elengedhetetlen feltétele, hogy a munkavállalók váltott műszakokban, akár 24 órás elérhetőséget biztosítva álljanak rendelkezésre. Az élet éjszaka sem állhat meg, hiszen nemcsak a mentők vagy a tűzoltók teljesítenek ekkor szolgálatot, hanem vendéglátóhelyeken, rendezvényeken, diszpécserközpontokban vagy raktárakban egyaránt folyhat munkavégzés. Egy ilyen munkarend ugyanakkor komoly áldozatot követel munkavállalói oldalról, ezért az éjszakai munkavégzés szabályai is szigorúbbak, mint általános munkaidő-beosztás esetén.
Mostani bejegyzésünkben ezt témakört járjuk körbe egy kicsit alaposabban. Megnézzük, mikor beszélhetünk éjszakai munkavégzésről és milyen jogszabályok vonatkoznak rá. Majd részletesen kitérünk az éjszakai munkavégzés szabályaira, az ilyen munkarend beosztásával kapcsolatos tilalmakra és korlátozásokra, valamint a diákmunkásokra vonatkozó rendelkezésére egyaránt. Nézzük is a legfontosabbakat!
Röviden az éjszakai munkavégzés szabályozásáról
A Munka Törvénykönyve a munkáltató jogaként határozza meg a munkaidő-beosztás szabályainak megállapítását. Ennek keretében az általános munkarendtől jelentősen eltérő beosztást is elrendelhet, a munkajogi szabályok viszonylag nagy mozgásteret engednek számára. Az éjszakai munkavégzés szabályai kapcsán azonban létezik néhány tiltó és korlátozó rendelkezés, amelytől még kifejezett munkavállalói hozzájárulás esetén sem lehet eltérni. Nézzük is meg kicsit alaposabban, miért szükséges külön szabályozás az éjszakai munkavégzés kapcsán!
Milyen következményei vannak az éjszakai munkavégzésnek?
Az orvostudomány álláspontja egységesnek tekinthető abban, hogy a rendszeres éjszakai vagy váltott műszakos munkavégzésnek kedvezőtlen élettani hatásai vannak, és jelentősen megterheli az emberi szervezetet. A rendszertelen alvás vagy a gyakori éjszakai ébrenlét előnytelenül hat a vérnyomásra, a látásra, az emésztésre vagy az alvásminőségre egyaránt. Hosszú távon pedig akár szív- és érrendszeri vagy más súlyosabb megbetegedések kialakulásában is szerepet játszhat.
Az éjszakai ébrenlét megzavarja a cirkadián ritmust (a napi “biológiai órát”), aminek hosszabb távon jelentős egészségkárosító hatása lehet. Egy éjszakai munkavégzést is tartalmazó munkarend emellett a magánéletet is érinti, megnehezítheti a hétköznapok vagy a családi élet megszervezését.
Milyen jogszabályok vonatkoznak az éjszakai munkára?
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvvel az Unió kötelezte a tagállamokat arra, hogy az abban szereplő minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeket a nemzeti jogrendszer részévé tegyék. Ezáltal biztosítsanak bizonyos munkavállalói jogokat a napi és a heti pihenőidő, az éves szabadság, az éjszakai vagy a váltott műszakban végzett munka vonatkozásában.
Az irányelv az éjszakai idő kapcsán úgy fogalmaz, hogy az a nemzeti jog által meghatározott időtartam, amely nem kevesebb, mint hét óra, és amelyik minden esetben magában foglalja a 00:00 és az 5.00 közötti időszakot. A Munka Törvénykönyve pedig ennek megfelelően éjszakai munkának a 22 és a 6 óra közötti időszakban teljesített munkavégzést tekinti.
Éjszakai munkavégzés szabályai: mire számíthatnak a munkavállalók?
A Munka Törvénykönyve nagyfokú szabadságot ad a munkaidő beosztásában és a munkarend kialakításában. Arra is van mód, hogy napi munkaidő kezdete és befejezése ne azonos naptári napra essen, tehát az adott munkanap két naptári napot is érintsen, például hétfő 23 órától kedd reggel 5 óráig tartson. Bizonyos feltételek mellett pedig akár egy megszakítás nélküli 24 órás időszak is egy munkanapként kezelhető.
A munkaidő beosztása, így az éjszakai munka elrendelése kapcsán is figyelemmel kell lenni néhány alapvető szabályra. A munkavállalót két munkanapja között legalább 11 óra hosszúságú pihenőidő illeti, ezt minden esetben biztosítani kell számára. Az éjszakai munka kapcsán pedig a Munka Törvénykönyve tilalmakat és korlátozásokat is megfogalmaz: tilalom esetén az éjszakai munkavégzés a munkavállaló hozzájárulásával sem rendelhető el, korlátozás esetén pedig kizárólag a munkavállaló hozzájárulásával.
Kik számára nem rendelhető el éjszakai munkavégzés?
Éjszakai munkavégzés a női munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig egyáltalán nem rendelhető el, akárcsak a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetében, gyermeke hároméves koráig. Tilos továbbá éjszakai munkát elrendelni a fiatal munkavállaló számára – fiatalnak a 18. életévét be nem töltött dolgozó tekinthető. Ezen tilalmak esetén még kifejezett dolgozói beleegyezéssel sem lehet elrendelni a munkavégzést.
Mikor korlátozott az éjszakai munkavégzés elrendelése?
Éjszakai munka a nő esetében gyermeke hároméves korától tízéves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulással rendelhető el. Ennek megfelelően a munkavállalót a munkavégzést megelőzően írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy hozzájárul az éjszakai munkavégzésre történő beosztáshoz.
A munkakör jellegével kapcsolatos korlátozás, hogy amennyiben az megállapítottan egészségkárosító kockázatot rejt magában, úgy éjszakai munka esetén a beosztás szerinti napi munkaidő a nyolc órát nem haladhatja meg.
Milyen pótlékok jellemzik az éjszakai munkát?
Az éjszakai munkavégzés ellentételezéseként bérpótlék jár, amennyiben az éjszakai munka időtartama az egy órát meghaladja. Tehát ha a munkavállaló munkaideje 22 óra 30 perckor jár le, akkor még nem lesz jogosult pótlékra. Az egy órán túli munkavégzés esetén az éjszakai pótlék mértéke az alapbér tizenöt százaléka.
Fontos megkülönböztetni az éjszakai pótlékot és műszakpótlékot: műszakpótlék azoknak a munkavállalóknak jár, akiknek a napi munkaidejük kezdete rendszeresen változik. Rendszeresnek akkor tekinthető a változás, ha havi szinten a munkaidő kezdete legalább a munkanapok egyharmadára vonatkozóan eltér. Ebben az esetben a munkavállaló akkor sem jogosult éjszakai pótlékra, ha rendszerint 22:00 és 6:00 óra között dolgozik, ellenben az alapbér harminc százalékát kitevő műszakpótlék megilleti.
Az éjszakai munkavégzés szabályai diákok esetén
Hallgatói vagy tanulói jogviszonnyal rendelkező munkavállalók foglalkoztatása esetén az életkornak jut döntő szempont az éjszakai munkavégzés kapcsán. A dolgozó 25 éves korig lehet diákmunkás, efelett akkor sem, ha aktív státuszú hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. Az alsó korhatár 15 év, a Munka Törvénykönyve ugyanis szülői beleegyező nyilatkozattal már ettől az életkortól lehetővé teszi a munkavállalást (16 éves korig csak a nyári szünetben).
Milyen szabály vonatkozik a fiatal munkavállalóra?
A Munka Törvénykönyve szerint a fiatal munkavállaló a tizennyolcadik életévét be nem töltött dolgozó. A 114. § (5) bekezdése pedig kifejezetten megtiltja az éjszakai munka beosztását részükre. Ezt a rendelkezést pedig nemcsak a munkaviszonyra, hanem munkavégzésre irányuló bármilyen egyéb jogviszonyra, így az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatásra is alkalmazni kell. Amennyiben a diákmunkás elmúlt 18 éves, úgy nem számít fiatal munkavállalónak. Ebben az esetben éjszakai munkavégzés az általános szabályok szerint és tilalmak, korlátozások figyelembevételével rendelhető el.
Milyen esetben jár pótlék a diákmunkásnak?
Amennyiben a diákmunkás elmúlt 18 éves és foglalkoztatására munkaviszony keretében kerül sor, úgy a pótlékokra is az általános szabályok érvényesek. Tehát éjszakai munkavégzés esetén az alapbér tizenöt százalékának megfelelő bérpótlékra lesz jogosult.
Iskolaszövetkezeten keresztül való foglalkoztatás esetén azonban nem jön létre munkaviszony. A szövetkezeti foglalkoztatásra pedig a munkajogi szabályokat annyiban kell alkalmazni, amennyiben a vonatkozó jogszabály (Szövetkezeti törvény) kifejezetten így rendelkezik. Így a pótlék megfizetése sem kötelező, ez teljesen a cég mérlegelésére van bízva.
Miben segít az Y Diákszövetkezetet?
AZ Y Diáknál minden helyzetben az ideális megoldást kínáljuk partnereink számára, akiknek kizárólag az adott pozícióra legalkalmasabb jelölteket ajánljuk, az munkakör betöltésének feltételeinek szem előtt tartásával. Legyen szó általános vagy változó munkarendről, éjszakai munkavégzésről vagy idényjellegű munkákról, minden helyzetben értékes munkaerővel támogatjuk megbízóinkat.
Az interjúztatás, a munkába állás vagy a bérszámfejtés valamennyi feladatát vállaljuk, hogy ügyfeleinknek kizárólag a munka megszervezésével, a munkaidő beosztásával kelljen foglalkoznia. Keressen minket elérhetőségeinken, kérje egyedi ajánlatunkat még ma!